Archívum | március, 2009

Különbség

31 Már

Szóval Blanka eléggé be van fordulva, mert a messzelakó pasija ma nem jött fel msn-re, ezért csináltam neki sütit és picit átírtam a fogalmazását az Édes Annáról.
Az én befejezésemben fellelhetők a “végkifejlet”, “freudi elmélet”, “érzelmek elfojtása” és “ok-okozat” kifejezések és szavak, míg a Blanka teljes befejezése kb. ennyi:

“A történet végére Anna elveszti az eszét és gyilkos lesz, amiért 15 évet kap.”.

Fél órán keresztel röhögtem csak a befejezésen.
Hát nem ari?

Reklámok

Az élet nagy kihívásai és izgalmai.

30 Már

Elfelejtettem a mai nap tanulságát, végül arra jutottam, hogy többet nem csinálok teát a Blankának amikor elalszik, mert jött és lenyúlta az üvegemet.
Egyszer vagyok jó arc és látod, ez a helyzet…

Azt meg eddig is tudtam, hogy a logikám természetesen szörnyű, ma beigazolódott a dolog, elvertek amőbában, mint *nem jut eszembe jó hasonlat, de most az jönne ide*.

Pénteken megyünk partizni.
Bettina, Fanni, én.
Mondtam, hogy nem bírok várni péntekig, de muszáj lesz, jobb ötlet nincs.

Apával még mindig nem beszélünk és nem is szeretem, hogy rá akarnak kényszeríteni. Mindig mondják nekem, hogy okos enged, de én már oviban is rühelltem ezt az egész szólás-közmondás dolgot, főleg, hogy különbséget sem tudtam tenni köztük.

Tanulni, tanulni, tanulni.

29 Már

Ma kell(ene) tanulni:

CC – Unit 4,
töri fogalmak
és jaaaaj megírni azt a szörnyű médiát, de én komolyan annyit gondolkodtam már ezen, mint szerintem még senki és nem jutok sehova.
Hétfőn meg kell tudni, hogy mikor kell leadni a 2000 szavas CC esszét.

Verseny

28 Már

Mivel itthon a cicát sem érdekli, hogy mi történt a versenyen, ide fogom írni.
Vagy inkább nem.
Úgyis tök igazságtalan volt az egész, de azért meg kell hagyni, hogy szép az a gimnázium Bonyhádon.
Ez nem a reklám helye.
Volt ott borospince is.

Így utólag azt gondolom, hogy el kellett volna lopni a kulcsot a nagyorrú nőtől és felinni az egész borkészletet bosszúgyanánt (egybe,  külön?).
Akkor is, ha nem szeretem a bort.
Igaz, kicsit úgy éreztem, hogy nagyon be vagyok zárva, de az úgysem számított volna.

Tekla tök ügyes volt amúgy.
Asszem (!!!) soha nem volt ilyen jó.
Összeszedett előadásmód, rendesen kidolgozott szöveg, a testbeszéd is rendben volt.
Asszem.
Még mondtam neki az utolsó pillanatokban, hogy a légzésre figyeljen, mert tuti, hogy verni fog a szíve.

Egyes nézőpontok szerint a lényeg az, hogy április 25-én lesz az országos és természetesen ott a helye. Az én nézőpontom az, hogy olyan szerencsétlent berakni az első helyre aki sejpít és raccsol egyszerre, na hát az már pofátlanság magasfokon.

Visszaolvasva a jegyzeteket eléggé megmosolyogtatnak, de visszagondolva a helyzetre, megértem magam, mert az embereknek nagyon durván nincs önkritikájuk és komolyan gondoljunk már bele, hogy minek megy valaki szónoklós versenyre, ha sejpít, raccsol és hadar?
Kellemetlen.
Természetesen lehet javítani az állapotokon, de ahhoz, hogy valaki versenyt nyerjen, nem elég csak azt és úgy csinálni ahogy más mondja, hanem kell tehetség (vagy hívd ahogy akarod, nincs jobb szavam).

Miért azok akarnak ilyet csinálni vagy hasonló pályán érvényesülni, akiknek a hétköznapi beszédét sem lehet megérteni?

Jó, befejeztem.
Mérgelődök inkább azon, hogy ma este is itthon ülök ahelyett, hogy depeche mode partin ülnék/állnék/táncolnék/innék valami igazán finomat.

Shame on me.

26 Már

Írtam nagy töridogát, holnap írok kistöridogát és próbálok segíteni egy lánynak felkészülni valami regionális kidolgozós-elmondós versenyre.
Vera beteg, unalom a köbön.

Eszembe is jutott közben, hogy azt akartam ma írni, hogy elég kellemetlen gimnáziumban az általános iskolás tananyagból megélni (én), de komolyan mondom, az én pofámról ég a bőr, amikor kiderül, hogy bizony van aki nem találja meg a mondat alanyát és állítmányát.
Most akkor mit is csináltunk 5 évig tkp.?
Talán a seggvakaráson kívül máshoz nem is értünk.

Bár jobb lesz, ha nem pattogok, én pölö nem tudok megoldani exponenciális meg olyan rossz logaritmusos egyenletet.

Az a szép a világban, hogy mindenki mennyire más.

Érted…

23 Már

Vera végülis megbetegedett a suliban, így lemaradtam a töridogáról és a csodálatos filozófia óráról.
Mivel hazakísértem.

Izgalmas vasárnap este.

23 Már

Miközben pihentettem magam egy kád forró vízben, azon gondolkodtam, hogy már megint nem tanultam a holnapi (mai) töridogára és én úgy elmondanám a tanárnak, hogy higgye el nekem, hogy igazán nem ellene irányul a sok töri egyes, hanem szimplán utálom a történelmet, mert mert. Aztán azt is elképzeltem, ahogy azt mondja nekem a tanár úr: “Nem gond Virág, csak higgye el nekem, hogy ha megbuktatom az érettségin, az nem maga ellen fog irányulni”.
Erre meg ugye nem lehetne mit mondani, mert tök igaza lenne.
Aztán azon is gondolkodtam, hogy a többi tanárnak is igaza lenne, ha megvágnának, de én itt most nem a lovat akarom adni alájuk, semmi ilyesmi, csak mondom, ezen gondolkodtam.

Persze amikor a Blanka berontott a fürdőbe és nekiment az ajtófélfának, abbamaradt az elmélkedés. Semmi jelét nem láttam rajta a részegségnek, de nem is tudom, hogyan vehettem volna észre, amikor nem volt rajtam szemüveg.

-Te figyejjé Viri, nehogy beköpjé’ muternak.
-Miért is?
-Hát te nem hiszed el, de én úúúúgy bebasztam.
-Elhiszem. Kár, hogy nem érzem át.
-Elmondjam mit ittam? -Leül a fürdőkád mellé.
-Ha nem muszáj ne. Érzem a lehelleteden.
-Najóvan Viri, de télleg ne szójjá muternak, mer’ hülyét kap. – Közben mutogat nekem a mutató ujjával.
-Nekem mindegy.

Aztán elkezdtem olvasni a törit, bár a véleményem nem változott.