Archívum | március, 2010

Mostanában

19 Már

Szóval, gondoltam megírom miféle dolgok történnek itt.
Vagy Pesten, mindegy.

Ricsivel tegnap (hűűűű) fogtuk magunkat és elmentünk fesztiválbérleteket venni (haaaaa), szóval ha minden jól megy (keresek egy kis aprót és nem öljük meg egymást nyárig), akkor három fesztiválon is részt veszünk, persze Szigeten nem, mer az nem teccetős.
Voltunk moziban is, megnéztük a Viharsziget címűt és attól eltekintve, hogy általában minden parás filmen parázok (ergo ezen is paráztam), nagyon jó volt. Tetszett a befejezés is (amit persze nem írok le), mindenki döntse el magának, hogy mi volt, meg szűrje le amit gondolt, következtessen amire akar és akkor így tényleg nem lehet elbaszni.
Amúgy kapcsolatunknak éppen az egyik legharmonikusabb részét éljük (szerintem).
Vihar előtti csend?
Nem szeretnék vihart.
Ez most így pont jó.
Szeretjük egymást, bízunk egymásban és igazán, én ennél már nem is szeretnék többet, csak éljünk békében és szeressük egymást.

Más.
Apával egy jó ideig nem találkoztunk, de szerencsére most már minden jobb.
Ma haza hozott Pestről és beszélgettünk.
Szeretek apával beszélgetni – eszmét cserélni, vitázni, néha nem megyegyezni, politizálni, elmesélni neki vicces sztorikat (pölö a húgom egy ideig abban a hitben élt, hogy jelenleg az 5-ös metró építése folyik) -, mert ő apa.
Viszont azt hiszem, egyre betegebb.
Nem tudok mit tenni érte, főleg, h nem változtat az életmódján.

Most így ennyi, majd írok, pá.

Reklámok

Belgatavasz

14 Már

Oké, szóval kijött az Arany, a politizálós.
Azért arany, mert ötezer cédé jött ki, amit amúgy koncerten meg lehet venni kb. 500 ft-ért.
Ezt csak azért írtam le, mert még a rendes újságírók sem tudják ezt.
Tisztelet a kivételnek, ofkorz.

Meg most azért is írok ide, mert egy csomó béna lemezkritikát olvastam, például mondjuk azon a q betűs zenei portálon, de jaj, saaajnos nem jut eszembe a neve.

Alap, hogy mindenkinek más jön be, ki ezt érzi át, ki azt.

Amúgy holnap, azaz 15-én pedig megjelennek az oktatási segédanyagos lemez darabjai, hűdekíváncsivagyok.
Komolyan megveszek egy Bravót, hogy megszerezzem az albumot.

Tessék, itt egy szám:

Hepi

4 Már

Tegnap ünnepeltünk, véglegesítették Ricsit a munkahelyén.
Szóval feljött hozzám és elmentünk vásárolni, de sajnos csak nagyon keveset tudtunk együtt lenni.
Persze nem vagyok telhetetlen, annak is örülök, hogy egyáltalán találkoztunk hétközben és holnap már péntek, szóval minden hepi.

Nem volt amúgy kedvem blogolni, de gondoltam, hogy a jó dolgokat is meg kell írni, nehogymár egy egész nagy panaszáradat legyen a blog.

Amilyen jól végződött a tegnapi nap, annyira botrányosan szarul indult a mai reggel.
Kivételesen fel tudtam ébredni időben (most meg úgy érzem magam, mintha egész éjszaka nem aludtam volna), persze azért, mert annyira éberen aludtam, hogy mindent neszt érzékeltem. Aztán hatkor megszólalt a bemondó, vagy mi a csoda, amire amúgy soha nem ébredek fel, de ma reggel meghallottam, a mindig vidám és kedves (vagy nem) ébresztőt reggel hatkor az egyik tanár csilingelő hangjával:

-Jóreggeltlányok, hatóra.

A sztori most már lényegtelen, azt hiszem túl sokat írtam, most visszatérek az Agatha Christie könyvemhez.