Archívum | elgondolkodtat RSS feed for this section

Pénz

24 jan

Mindig mindenhol azt hangoztatják, hogy a nők nem tudnak vigyázni a pénzre, mindig elverik valamire.

Biztos van benne valami, de a vádaskodás előtt talán el kellene gondolkodni, hogy egy nőnek milyen kiadásai vannak.

Például, mikor kell egy pasinak alapozót, szempillaspirált, pirosítót vagy szemhéjtust venni?
Soha.
Pedig ezek még a legalapvetőbb dolgok, amire egy nőnek szüksége van.

Ki is számolhatnánk, hogy ez mennyibe kerül, pedig alig valami az egész.
Mivel ekcémás vagyok, figyelembe kell venni, hogy nem kenhetek akármit az arcomra.
Vegyünk egy közepesen drága terméket, mondjuk L’oréal-t. Az imént felsorolt termékek darabja 3500-4000 Ft.
Igaz, hogy nem lenne kötelező ilyen terméket venni, de nem minden alapozó ugyanolyan, van amitől például kisebesedik az arcom.

Aztán, van olyan ismerősöm is, aki heti háromszor jár fodrászhoz száríttatni meg ilyesmi, és havi egyszer kozmetikusoz, az azért megint szép summa.
Van aki még műkörmöshöz is jár, ízlés dolga.
És még nem vettük a hidratáló, ráctalanító meg ezerféle krémek seregét, ami ott figyel a fürdőszobában a tükör alatt.

Nem kötelező ezeket megvenni tényleg.
De azért minden férfi ápolt nő mellett szeretne sétálni a városban, és ápolt nőt akar hazavinni, akit aztán bemutat a szüleinek meg hasonlók.

Szóval elvárások azért vannak.

Reklámok

Gyerekek, mi a fasz van?

5 jan

Hallani ilyeneket, hogy vannak családok, ahol a nő hordja a nadrágot, a pasi kocsmázik meg ül a tévé előtt, meg ilyenek, és nem is törődik ezzel az ember.

Legalábbis én nem törődtem vele.
Felőlem csinálnak amit akarnak, engem hagyjanak békén, aztán felőlem ülhet otthon annyi ökör, amennyi csak akar.

De bazdmeg, amit ma találtam, az kemény, durva vagy gáz, a lényeg szempontjából tökmindegy.
Nem csak azért, mert a srác az egyik képen rózsaszín magassarkúban pózol, papnak van öltözve és a kezében tartja a Bibliát,  hanem azért is, mert ha kicsit belegondolunk, hogy a jövőben a társadalom ilyen hulladékokból fog állni, hát nem tudom, hogy mi lesz.
Még 1-2 blogba is beleolvastam, hogy azért mégis lássam, mennyire képesek gondolkodni.

És semmi. Írni se tudnak helyesen. Vagy nemhogy helyesen, leginkább sehogy.
Ez az élet bazdmeg.

Olyan világot élünk, ahol a pasik úgy néznek ki, mint a nők, magassarkút hordanak, satöbbi.

Mutassunk ki az érzéseinket?
Mutassuk ki, jó. Én is szoktam. Szoktam szeretni, idegeskedni, gyűlölni, mindent szoktam. Viszont ha pasi lennék, nem vagyok benne biztos, hogy így próbálnám népszerűsíteni az eszméket amiket képviselek, mert egyszerűen bohócnak néznének, ezetleg bolondnak.

Próbálom magam azzal vígasztalni, hogy kinövik, de ha a férfitársadalom otthonülős részére gondolok, nem fog el a boldogság.

Kinek fogok gyereket szülni?

Teljesen képben vagyok, tudom, hogy nem az összes srác/pasi/férfi ilyen, de ha számításba vesszük azt, hogy Magyarországon egy pasira több, mint egy nő jut, elég necces a helyzet.

Nem változik semmi, pedig hányszor megbeszéltük, hányszor megfogadtuk.

7 dec

Afasszom.
Soksoksoksok.
Hagyjuk már.
Ha valaki nem akar veszekedni, az nem veszekszik. Ha valaki nem akarja basztatni a másikat, mert tudja, hogy annak éppen anélkül is megvan a gondja, nem teszi, bassza meg. Nem jön be a suliba, nem kiabál velem az egész iskola előtt és nem éget le, majd otthagy, bassza meg. 
Értem, hogy nem hívtam fel pisilés közben vagy akármi. Tudom, hogy mondtam (nem megígértem, mondtam), de nem volt rá időm. Szar kifogás, de egész nap az osztályokat jártuk és szaloncukrot meg mandarinokat osztogattunk nekik.  Délben volt időm enni vagy inni, utána készültünk az avatásra, aztán ültem a zsűriben. 
Értem, hogy lehetett volna, persze.
Értem, csak nem tudtam. 
Értem, hogy ideges volt, persze.
Érthető.

Viszont kurvára nem érthető, hogy bazdmegol velem, hogy kiabál, hogy leéget, hogy mindenki minket néz miatta. 
Az iskola mellett persze én kiabáltam vele. 
A buszmegállóban sírtam,
a mekiben kussoltam,
az ágyában aludtam. 

Soha nem felejtem el amit múlt hét pénteken kaptam tőle.
Tudom, hogy akaratos vagyok, de ha azt mondom, hogy hazamegyek, akkor sem ember, sem isten nem állít meg. 
Ricsi sem tudott.
Megalázva éreztem magam. 
Kiskoromban láttam, ahogy anya elájul, mert apa nagyon szorította a nyakát. 
Azt hittem meghalt.
Emlékszem, megígértem magamnak, hogy ha velem valami durvát követ el akárki, az engem többet nem lát.
Segget csinálok a számból magam előtt. 
Kétségbe vagyok esve.

Nem változik semmi. 
Én nem vagyok biztos, ő tudja és mégis szurkál és veszekszik velem. 
Vajon direkt?
Azt akarja hallani?
Azt akarja érezni?
Talán csak arra vár, hogy mondjam?

Talán akkor most tényleg elérkeztünk arra a pontra, amikor már nem bírok többet?

Köcsögök

30 nov

Nem vagyok rasszista, de nem érdekelnek a határon átszökött “menekültek”, jöjjenek Romániából, Szlovákiából vagy Szerbiából.
Cipeljék szépen vissza a kis seggüket a saját országukba, mert a miénket azzal nem viszik előrébb, hogy átjönnek ide, élnek a segélyekből, (amit amúgy az adófizető emberek fizetnek be, mint anya és apa, meg később én), elmennek mellette dolgozni feketén (ha nem otthon növesztik a seggüket és ordítanak a gyerekkel, játékgépeznek, isznak) és lopnak.
Könnyebb így élni, mint adózni, lehet szar érveket felhozni, hogy nekik milyen szar volt a saját országukban, de mit várnak itt?
Idejönnek és akkor majd el lesznek tartva?
Hogy belerepül a sültgalamb a szájukba?
És ezt hogyan gondolják?
Én már nagyon rég óta tudom, hogy ha valamit el szeretnék érni, igenis tenni kell érte és meg kell mozdítani a seggem.

Másik téma.
A focidrukkerek (kinek nem inge, nem veszi magára a következőket, remélhetőleg).
Örülök, hogy még senkinek nem tűnt fel, hogy egész Európa a hülye magyarokon röhög, mert amit ezek az emberek csinálnak, teljesen leminősíti Magyarországot és primitív.
Sajnálatos módon nemcsak a focidrukkereink primitívek. Elég két percet megnézni a Mónika show-ból.
Ha nem tudnám, hogy Magyarországon van értelmiség is, elveszettnek hinném magunkat.

Hatalmaskodás

21 nov

Manapság mindenki hatalmaskodhat attól függően, hogy az ember mekkora hatalommal rendelkezik.
Hatalmaskodhatnak a politikusok – és ezt véleményem szerint maximálisan ki is használják -, főnökök, tanárok és a százezer forint alatt kereső BKV ellenőrök is. A pénz hatalom, de nem az egyetlen eszköz a hatalmaskodáshoz. Ez mind nem nagyon szép és nem is jó, sem etikailag, sem erkölcsileg, de akkor miért csinálják ezt az emberek? A válaszadáshoz nem kell túlképzettnek vagy pszichológusnak lenni, még érettségi nélkül is meg tudom mondani, miért van ez így. Az emberek szeretik, ha van erejük vagy hatalmuk és nagyon sok esetben bármit megtesznek ezért. Ezt elég szomorúnak tartom, tekintve, hogy mi is a fáról másztunk le. Mivel a gyökereinket nem nőhetjük ki teljesen, még mindig állatok vagyunk. Küzdünk és versenyzünk egymással, hogy a legjobbak lehessünk illetve minél nagyobb tisztelethez és hatalomhoz juthassunk.
Civilizált állatok vagyunk mi, emberek.
Szívesen vállon veregetném magunkat, ha nem lennénk ennyire kicsinyesek. Értem, és hiszek abban, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy saját igényeinket kielégítsük fizikailag, szellemileg és lelkileg egyaránt, de soha nem tudtam egyetérteni azzal, hogy ezt más kárán tegyem.
Csak egy példa a hatalmaskodásra.: Pár évvel ezelőtt Pestre kellett utaznom egy kis elhalaszthatatlan vásárlás miatt. Becsületesen vettem jegyet a metróra, gondolván, ha már vásárolni fogok, akkor nem bliccelek. A baj csak az volt, hogy miután kilyukasztottam a jegyeket, sorban betömködtem őket a zsebembe. Persze, amilyen szerencsém volt, visszafelé a Délibe menet találkoztam is ellenőrrel. Kerestem is a jegyemet, mindet megtaláltam, kivéve azt az egyet, amelyikre szükségem lett volna. Látta az ellenőr, hogy csak az az egy nincs meg és akármilyen kétségbeesetten kerestem és magyaráztam, nem érdekelte.
Mi érdekelte?
A nevem, a címem, a pénzem, a mindenem. A bírság.
Miközben kitöltötte a kis papírkáit a személyi igazolványom és a lakcímkártyám segítségével, mindvégig elégedett mosoly húzódott az arcán.
Mi ez, ha nem hatalmaskodás?

Fogamzásgátlós.

16 nov

Az, hogy eltűnt a szexuális étvágyam, olyan érzés nekem, mintha meg lennék csonkítva. Valahogy így:
rendszeres szexuális élet–> ritkábban–>elvétve–>nincs, eltűnt.
csikló van–>csikó érzéstelenítve az operációhoz–>műtét–> csikló volt-nincs.
Szerencsére Ricsi öt hónap mikor-hogy szexelés után megtalálta a dolog okát, ami a köcsi fogamzásgátló (az én estemben yadine).
Teljesen megkönnyebbültem. Most komolyan. Milyen az, hogy valaki 19 évesen nem akar szexelni? Kurva nevetséges. Leírni sem tudom, mekkora nyomoréknak éreztem magam. KIégett nem lehetek, 16 évesen vesztettem el a szüzességemet, azt a 3 évet pedig nem dugtam vévig ami idáig vezet, úgyhogy nagyon nem értettem.
Nem igazn mondtam senkinek, csak amikor elkezdődtek a veszekedéseink. Szégyelltem, egy nagy darab szarnak éreztem magam, aki arra sem képes, hogy annyiszor okozzon gyönyört vagy orgazmust a párjának, ahányszor az szeretné.
Nem akartam. Nem kívántam.
Azért Ricsi kitartott melletem, akkor is, ha nem volt kedvem szeretkezni.
Remélem, még rendbe lehet hozni mindent.

Ma este az én kis világomban.

16 nov

Ahelyett, hogy itt önsajnáltatom magam este tízkor, meg kéne írnom azt a cikket, de ahhoz meg el kellene szívnom egy cigit, de nincs kedvem kimenni, mert hideg van.

Azon gondolkodtam, hogy a mások szemébe belehazudó emberek kiadnak egy hangot (a valóságban van egyfajta kisugárzásuk) és arról lehet őket megismerni, de csak miután átbasztak. 

Az undi emberek olyanok, mint a ház nélküli csigák.  Legszívesebben eltaposnád, de nyálkás lenne a cipőd talpa, ezért inkább szórsz rá egy kis sót.

Amikor kicsi voltam, sokat hallottam, hogy a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Nos, ez nem minden esetben igaz, nálunk most a hazug osztálytársaim a jóarcok, én meg a szarkeverő ribanc, de egyszar majd kinövik. Amúgy, hiszek abban, hogy ha valakinek direkt ártasz, vagy bántasz mást, azt visszakapod az élettől, ezért nem is nagyon szenvedek ezen, csak azon gondolkodtam, hogy írásban mennyire kurvajól vissza lehet vágni, majd írok róluk valami tökjó cinikusat és akkor egálban leszünk és hepi lesz mindenki.  

Fogjuk rá erre a bejegyzésre, hogy be voltam baszva amikor írtam, így felelősséget sem kell vállalnom érte, mertugye az emberek nagy része így csinál. Csak egy példa és tényleg befejezem a bejegyzést:

-Megcsaltál, te kurva?
-Jaj, dehát drágám, be voltam baszva, meg volt bennem egy kis eki is.
-Ja, úgy már mindjárt más.